Elmaradás

Hát igen...kicsit elmaradtam a bejegyzésekkel.
De annyi minden történik mostanában, s kihasználva a jobb időt nagyon sokat sétálok lent Marcival.
Munka után hazaérek, ledobom a táskám, iszok egy kávét, mert erőt kell gyűjtenem...aztán indulunk is sétálni.
Mindig bejárjuk az egész várost. Kb 2,5-3 órát simán tekergünk lent... és őszintén bevallva nekem már a nyelvem a földig ér, és hulla vagyok, de Bubum futva megy fel a lépcsőn, pláne amióta rájött, hogy hogyan is kell... :)
Mindig ugyanarra kell mennünk, mert mindig ugyanazok a dolgok érdeklik, és... én nem akarok az ő jókedvének az elrontója lenni, csak mikor néha belegondolok induláskor, hogy: "úristen, már megint azon a nagy dombon akar majd hazafelé jönni..." akkor kicsit előre is már elkap a fáradtság.
A szerencse az, hogy lassan már egy éve száműztük életünkből a babakocsit, s ennek ellenére nem nőtt meg a kézben cipelések száma, sőt...szinte kiakad ha felveszem, mert nagyon nagyon szeret sétálni és nézelődni, meg persze motorozni. Ha már motorral nem is akar menni, akkor is csak azt nyomja a kezembe, ő meg szépen sétál tovább gyalog.
Nagyon aranyos.
Mostmár egyfolytában kérdezgeti, hogy: " a mi" (Az mi?) De tényleg egyfolytában, néha, amikor már hallja a hangomon, hogy kicsit kezd monoton lenni, akkor már meg sem várja, hogy válaszoljak a kérdésére, újra kérdezi, hogy az mi? az mi? Csak azért, hogy megkergessem a zsiványkodása miatt.... és kinevet, amikor leesik, hogy megint csak szórakozik... nem is érdekli hogy amire mutat az éppen mi a csoda is lehet. :D
Nagyon nagy zsivány.
Húsvétra kapott egy bringát, meg kapott még rengeteg csokit, meg locsolópénzt is gyűjtött be. Azt persze autóra költötte a boltban, mert mondtam neki, hogy ebből vehet amit szeretne, egyből rávágta, hogy: "Auuuutóóót!" Ja meg kapott autót is még azon kívül, meg egy dzsungelvadász bácsit hozzá+tigrist+kismajmot.
Meg a szokásos ruhaadagot, ami most jól jött, mivel nagyon nagyon elkezdett nőni.
Nagyon szépen beszél már, a gyerekmondókákat már mindet tudja amit mondani szoktunk neki, sőt van amikor ő kezdi el mondani, hogy figyeljek rá és együtt mondókázzunk tovább. :)
Szeret beszélni (ebben rám ütött), egyfolytában dumál, be nem áll a szája.
Nevelgeti már a kutyusát is, szépen hívja, meg elküldi a helyére, ha rosszat csinál. Meg most már vizet is ad neki, bár mire a csaptól leér vele az asztal lábáig, a fele mellé megy, de hát a szándék a fontos. :)
Nagyon sok tárgyat felismer már, a környezetében lévőt már mindet. Nagyon szépen eszik egyedül kanállal, ami nagy előre lépés, mert mindig kézzel csipegetett akár levesről, akár főzelékről volt szó.
Mostmár azért 90%-ban mindig szól ha csomag lesz, így már szinte mindig bilibe megy a nagy dolgok nagy része is. :)
Gondolom én is úgy vagyok vele mint a legtöbb szülő, de tényleg....biztosan állíthatom, hogy nagyon nagyon okos és rettentően tanulékony kissrác, sőt már néha úgy érzem, hogy nincs annyi időm rá, és nem tudok annyi mindent mondani és tanítani neki, mint amennyire képes most, s ez egy kicsit elkeserít... :(
De azért sokszor tanulgat magától is...szóval a néha meggondolatlan szavakat törölni is kell a szótáramból, mert hamar megjegyzi... :D