Szülinap, Karácsony, Szilveszter!

Igen, mindent egyszerre...
A születésnap nagyon jól sikerült, Bubum nagyon ügyes kisfiú volt, dicsekedett új tudományaival, például mindent megköszönt:
" Tötönöm tépen" :D
Vagy ha adott valamit: "tivesen" :)
Nagyon büszke voltam rá, kitett magáért, és még enni is rendesen evett.
Egy kis tündérkirályfi módjára viselkedett.
Ahogy ültem és néztem, rájöttem, hogy növése ellenére már nem olyan kis fickó mint volt....sőt .... kész nagylegény.
Annyira nem várom, hogy nagyfiú legyen, hiszen akkor már nem fog odarohanni, hogy:
"Ana....lécciiii"
vagy éppen: "Cia drádám"..... mert mostanában drágámnak hív.... utánoz engem, én is mindig ezt mondom neki. :)
Sajnos már azt is megtanulta, hogy :
Hagyá bétén....meg temmi....(semmi)
De sebaj, azért most, hogy itthon vagyok végre kicsit vele, pihenek én is, és nem kell dolgozni, nagyon sokat van velem. Nem is létezik neki szinte az ég világon senki. S ez nagyon jól esik.
Remélem azért, mert érzi, hogy a világon ő a legeslegfontosabb a számomra.
Imádom.
És képzeljétek akárhányszor elmegyünk a boltba, mindig amit veszek neki, az a tökéletes számára, sosem hisztizik, nem követelőzik, és annyira örül egy nyalókának is, hogy azt el sem tudjátok képzelni.
Remélem mindig ilyen kis értelmes legényke marad.
Mostanában nagyon sokat focizik már, meg épít a kockáiból, valamint ami nélkülözhetetlen az a nagy busza, mert azt mindenhová viszi magával. Még fürödni is.
Na talán ennyit a szülinapról.... ajándékot nagyon sokat kapott, ruhákat, játékokat, autókat....mindent amire csak tudtommal vágyott.
Megpróbáltam a kívánságainak eleget tenni a a magunk módján, mert annál nincs szebb dolog a világon amikor látom azt az őszinte örömöt a kis pofiján. :)


A karácsony is jól sikerült, kapott egy barkácsasztalt, persze műanyagot, azóta az a favorit, még alvás előtt az ágyba is be kell tenni, még utoljára játszani egyet vele.
Sokmindent kapott, szintén ruhákat meg ilyesmit, autót, labdát, építőkockákat, ami jól is jött, mert mostmár akkora palotát kell építenem neki, hogy bele tudjon ülni a közepébe és még a busz is elférjen. :)
Voltunk dédiéknél, ott kicsit meg volt szeppenve, mert sokan voltunk, ha eltűntem a látószögéből egyből pityergett. Így mindenhová jött velem, de aztán Dorkával, az unokatesójával remekül feltalálta magát. Együtt ették a citromot. :D
Mostmár a családban azért feloldódik könnyen, ezért mostmár jobban viseli a vendégsereget. Egy ideig elég zárkózott volt, de mostmár annyira nem. Nem tudom, hogy a dédiéknél miért volt annyira anyás... :)
Egyik nap például csak úgy vette a kabátját és átment az apa mamáékkal hozzájuk, még integetni is alig akart....attól függ, hogy milyen lábbal kel fel. :)

Szilveszterkor pedig, ma itthon töltjük az estét, szűk családi körben, Bubu uraságot délután leteszem aludni, hogy éjfélkor velem lehessen, majd együtt kívánunk valami jót, már igazán ránk férne. :)

Ezúton kívánok nektek is nagyon nagyon Boldog és Sikeres Új Évet!

(képek később lesznek)