2009. július 7.
2009. július 6.
Mostanság
Megint jól eltűntünk.
Hát igen...elég sok rossz történt anyával mostanában, de megoldottuk, úgyhogy kicsit lehiggadva, nyugodtan tud írni az én naplócskámba.
Két hét...úr isten, már nem is emlékszem rá mi történt, annyi sok minden... :)
A lényeg, hogy egyre többet beszélek, igen...beszélek...
Mostmár kisebb szóösszetételek is sikerülnek. :)
Azt, hogy "papáé, apáé"...stb már nagyon tudom mondani, szóval ragozok. :D Két napja kaptam fel.
Ha valamit akarok, vagy épp csak nem látom anyát, akkor egyből: "ANNYAA" :D
Ha valaki eszik akkor megjegyzem, hogy : "papa eszik (vagy eci)"
Ha valaki alszik: "Titi(kutyusom) csicsi" vagy éppen: "Papa csicsi". :) ... és sutyorgok, hogy nehogy felébresszem őket.
Apukám apukáját "pipapi"-nak hívom, azt senki sem tudja miért. :)
Anya kedvencei:
a kocsi kereke: KEEKE
Kaka: pfüüüü :D
Marci: TACCI
Pilla még mindig : PIJJA
víz: tisz
pohár: poááá
Szia: CIA és azért tetszik anyának annyira, mert mostmár mindenkinek köszöngetek az utcán. Meg amikor reggel kiszaladok a szobából egyből köszönök maminak és papinak is, hogy : CIAAA
és nevetgélek. :D
A hétvégénk most nagyon tartalmas volt, mint mindig. Anyával mindig lemegyek a boltba, aztán amíg ő takarít én alszok, és amikor ébredés után megeszem az ebédem megyünk sétálni, csavarogni, mindig estére esünk fel, és persze senki sem tudja eldönteni, hogy anya a koszosabb, vagy én. :)
Tegnap például untam a homokozást, az egy helyben játszás nem az én esetem, így fogtam és hogy ne legyen olyan egyhangú az egész, elkezdtem dobálni anyát.
persze ő egyből visszadobált, nem hagyta magát, de nekem gyorsabb volt a kezem, még a nadrágjába is belenyomtam a homokot, amíg ő szedett magának. :)
Aztán a haja, a füle, a ruhája a cipője...szóval mindene tiszta homok lett.
De tetszett a csata. :)
Én sem panaszkodhattam, mert kétszer fürödtem hogy tiszta legyek. :)
Közben papáéknál levágta anya a hajam is, tök jó lett. Most 0,9cm-es, hogy ne legyen nagyon melegem, mert már most nagyon sok a hajam, mint apáéknak, és annyit tekerek, hogy állandóan csurom víz az izzadtságtól.
Esténként is úgy alszunk el, hogy anci fújja a hátam és a nyakam, mert a ventillátort mindig meg akarom szerelni, úgyhogy azt csak amikor elaludtam akkor tudják becsempészni a szobába.
nem tudom más hogy van vele, de nagyon nem tudok nyugodtan aludni ebben a nagy melegben.
Sokszor felkelek inni, bár amúgy is olyan vagyok mint egy kacsa, de most aztán.... napi2 Liter innivaló meg sem kottyan, + még a tej is. :)
Mondjuk étvágyam is van, ami érdekes, mert a család többi tagja alig bír enni... :) Bár nem látszik meg rajtam a sok evésből semmi, mi lenne ha nem ennék??? :D
Képzeljétek, most kivételesen nem nekem van fülgyulladásom, hanem anyának, de elég durván, mert már két hete tart, hogy alig hall a bal fülére, s nem is akar nagyon javulni. Most megy allergia vizsgálatra, mert azt mondta neki a doktorbácsi, hogy tuti, hogy valamire allergiás, mert már emellett két hónapja náthás. Meg most derült ki, hogy nagyfokú orrsövény ferdülése is van...
szóval mostanában minden összejött.
Nem baj, most hétvégén ha esik ha fúj megyünk strandra muterral, mert már annyiszor elindultunk, de sosem értünk még oda. Csak még venni kell úszópelust, meg ilyesmi, majd ma megyünk a boltba, s felkészülünk. :)
Először Barcsra megyünk, kicsit messze van, de nem baj, legalább csavargunk.
Anya keresztanyukája lakik ott, ad egy katonai sátrat, ami még keresztapáé volt hajdanán.
Utána majd a Balatonon megállunk valahol pancsolni, asszem Siófokon, ott már nagyon rég nem voltunk.
Aztán készülünk a nyaralásra, mert augusztus elején megyünk egy hétre sátorozni!!! :)
Vasárnap még lehet felmegyünk Pestre az állatkertbe, mert még van jegyünk, az az állatkert sokkal szebb mint a Veszprémi, persze az is jó... csak mégis... a pesti nagyon nagyon szép.
Meg még a Camponába a Tropikáriumba megyünk be mindenképpen. :) Az biztosan tetszeni fog! :) A hajcsik... :)
Meg van Pesten egy tuti bolt, ahol a mezeim is vette apa, oda szeretnénk felmenni, most biztos vannak új, és jó dolgok..... (jajj de jó lenne ha már péntek lenne)
Aztán majd megint hétfő.... :S Munka apáéknak... :S
Képek később, mert még azt sem tudom a gépre mikor tudjuk felrakni, annyira nem vagyunk otthon. Ki kell használni ezt a csodaszép időt délutánonként (kivéve mikor esik... :))
Bejegyezte: Szabó Zsuzsi dátum: 7/06/2009 1 megjegyzés
2009. június 16.
18 hós oltás
Megint eltűntünk egy kicsit. Ez most anya hibája. Sosincs ideje írni. :S
Szóval ma megvolt a 18 hós oltás.
Az álomhatárt még nem értem el, pontosan 9500 gramm vagyok. :) Nem husis, de tiszta izom. :)
Belszervileg minden oké, a Béres csepp nagyon jót tett, szépen eszek, mindent ami elém kerül. Egész nap csak csipegetek, de hát nem ragad, mert a napi 8000000 km amit lerohanok nem engedi. :):):)
A doktornéninél feltűnően kedves voltam. Mosolyogtam, magyaráztam, mindent megvizsgáltam, szépen engedtem hogy levetkőztessenek, megmérjenek, és képzeljétek az oltásnál még nevettem is, mert tetszett ahogy bespriccelték a lábam a fertőtlenítővel. Én is akartam nyomni.
Aztán mire feleszméltem már meg is kaptam a szurit. Nem is sírtam, még csak meg sem éreztem. Pedig doktornéni is már készült rá, hogy kemény dió leszek, hisz múltkor is annyira befeszítettem, hogy majdnem tűtörés lett. :)
De most nem.
Itthon meg már a helye is alig látszott.
Kifelé menet még integettem is, meg pusziszkodtam egy sort. :) Teljesen el voltak ájulva tőlem. :) De anya is.... egy csepp könny sem...még most sem hiszi el. :)
Mostanában nagyon nagyfiú lettem.
Már 17 fogacskám van kint, és az érdeklődésem is egyre nagyobb és szélesebb körű.
A legómat(a nagyot) már színek szerint összerakom és szétszedem. A színek közül a pirosat, a kéket, a zöldet és a sárgát felismerem, a számok közül pedig az 1,2,3,4-et. :)
Különbséget tudok tenni kisfiú és kislány között, felismerem a nemeket, és szinte a környezetemben mindent tudok már, minek mi a neve.
Utánozom a bocit, a kakas kukorékolást, a pacit, a röfit és a macikát. Anya mindig kérdezi mit mond, és én kisebb nagyobb sikerrel mondom is. :)
Nagyon szeretek biciklizni, már nem is nagyon használjuk a sportkocsimat sem, vagy gyalog vagy bringával közlekedem.
Az utcán már szépen megfogom anya kezét, néha jön rám a százfelé szaladhatnék, de aztán hamar feladom.
Anya még lekopogja gyorsan(kopp-kopp-kopp:)) de már nem nagyon szoktam hisztizni.
Valahogy az elmúlt egy hétben elmaradt. Szoktam nyűgösebb lenni, de hiszti már nincs, meg földre fekvés, meg pörgés forgás. :)
Inkább most próbálom elmagyarázni mit szeretnék.
Húzom anyát a ruhájánál fogva, hogy álljon fel, jöjjön erre, vagy arra, üljön le, vagy éppen döntöm el, hogy feküdjön le. :)
Most is épp itt magyarázok neki, hogy apa az új poharamban adott inni. :) Itt mutogatok neki. :)
Mostanában még azt kaptam fel, hogy anya szempilláját a számmal piszkálom, aztán mikor már tele van nyállal a fél arca és rámszól, akkor puszilgatom az arcát, hogy engedje meg, hogy tovább vizsgálódjak. :D
Jajj, ami még kimaradt: fel tudom venni egyedül a szandimat és le is.
ÉÉÉSSS kutyuskámat én sétáltatom lent a réten, nagyon élvezem és ő is, figyelünk egymásra.
Anya azt hitte bonyolultabb lesz a hármas séta, de nagyon simán ment. :)
Képek hamarosan, addig is használja ki mindenki ezt a szép időt, és kiránduljon. :):):)
Bejegyezte: Szabó Zsuzsi dátum: 6/16/2009 1 megjegyzés
2009. június 10.
2009. június 8.
baci... :S
Igen, sajna megint valamitől folyik a nózim, meg most a szemem is csipás folyamatosan, hiába törölgeti anya...vmi bacit kaptam el a levegőből. Szerencsére ismét semmi láz, semmi nyűgösség....csak csipa, csipa, orrfolyás és csipa... :S
Bár már annyira hozzászoktam, hogy amikor anya mondja, hogy:
"Bubu, gyere, leszívjuk a nózit" - akkor én már futok előre, húzom ki a sarokból a porszívót, meg nyitom ki a fürdő ajtót( mert már képzeljétek felérem a kilincset) és viszem anyának az orrszívómat. Összeszerelni is én szoktam, meg be is kapcsolhatom. Aztán amikor koncentrálok, nem bohóckodok, akkor még le is szívom magamnak a nózim.
Persze mindezt azért, mert anya megengedi, hogy a porszívócsövet, már az orrszívó nélkül a számhoz tegyem, ugyanis nagyon tetszik ahogy beszívja a fél arcom. :):):)
Bár nem csak én, az egész család jól mulat rajta... :)
Nem tudom ti hogy vagytok vele, de én mostanság nagyon rafinált lettem.
Amikor például a székre akarok mászni, vagy a laptopot akarom nyomkodni, és anya rámszól, hogy nem szabad, akkor én odamegyek hozzá, megsimizem az arcát, megpuszilgatom, de úgy hogy cuppan is, még ha úgy ül és lehetőségem van rá meg is ölelgetem és utána megyek és rosszalkodom, ezzel jelezve neki, hogy:
" Légysziiii...anya....ne haragudj...légyszi engedd meg!!!! " :)
Persze utána sem engedi meg, csak nevet rajtam egyet.
Azért elég szigorú ám. Inkább a mami az aki engedékeny, anya sem haragszik sosem rám, csak a nem az nem marad, ha cigánykereket vetek akkor is. :S:S:S
Bár nem nagyon szoktam hisztizni emiatt, mert amikor anyával vagyok, akkor nagyon sokat játszunk, meg leköti a figyelmem, folyton beszél össze vissza... :) Így nem is nagyon rosszalkodom. Csüngök rajta...
Mostanában amúgy is mindig rajta lógok, ahogy hazaér én zombivá válok és előretett kézzel, ahogy ők mennek, követem anyát mindenhová... :D
Más különösebben említésre méltó nem történt, holnap megyek a 18 hós oltásomra.
Máskülönben minden nap egyforma, délelőtt mami, délben egy kb 3 órás alvás, utána már jön anya haza, vele lemegyek sétálni ( már értem amikor mondják, hogy megyünk csavarogni, egyből viszem a cipőm :)), mire hazaérünk kb 6 felé uzsonna, fürdés, vacsora, esti viháncolás, Morgan megszeretgetése, és utána alvás.
Képek este.
Bejegyezte: Szabó Zsuzsi dátum: 6/08/2009 0 megjegyzés