
Anya mostanában sok hozzátartozóját elveszítette sajnos. Keresztapukáját, nagypapáját, annak a testvérét, mind mind anyai ágról... már mama is teljesen ki volt.
Kezdtünk megnyugodni, de sajnos ma kapta anya a hírt, hogy unokatestvére, aki még nála is fiatalabb, szerdán virradóra meghalt autóbalesetben. :'(
Jövő héten lesz a temetés, még nem tudják mi okozta a balesetet. Sajnos semmi konkrétum nincsen. Úgyhogy egy hosszú és fájdalmas út áll előttünk jövő héten, megyünk Barcsra a temetésre...
Most nem is tud anya többet írni, egyszerűen felfogni sem tudta még az egészet....nem lehet...
Németh Kareszért égjen ez a gyertya. Emlékezetünkben mindig élni fog.
2009. március 13.
Rossz hír... :,(
Bejegyezte: Szabó Zsuzsi dátum: 3/13/2009 0 megjegyzés
2009. március 10.
Oltás(ok) :S
Igen, ma voltunk tanácsadáson....
Hát ne tudjátok meg...kész terror.... én meg kis terrorista vagyok!
A rendelőben nagyon zsivány voltam, kiabáltam mindenkinek, odaosontam a kisgyerekekhez, hátba vágtam őket, aztán nevettem rajtuk zsiványan, hogy meglepődtek....utána meg amikor anya el akart kapni elszaladtam. :)
Kettő másodpercig nem ültem meg a fenekemen.
A hatodik voltam, szóval mire bekerültünk rendesen lerendeztem mindenkit... :D
Aztán amikor az ötödik bement, anya levetkőztetett body-ra, nah....akkor aztán beindult az élet. Nem tudom mondtam e már, hogy imádok meztelenkedni, úgyhogy egyből elkezdtem tapicskolni a lábikómmal a pelenkázón, sikongattam, meg ugráltam.... :) Mindenki megjegyezte, hogy nagyon életrevaló vagyok, és hogy anyának biztosan fel kell otthon kötnie a nadrágját.... igen...fel kell.... :)
Na de amikor bementünk....anya le akart tenni a pelenkázóra.....ne tudjátok meg....azt a cirkuszt!!!
Elkezdtem sírni, de nagyon, még a szemem is eltakartam, meg amikor anya szólt, akkor befogtam a fülem... :) Csak bújtam hozzá, és amikor felvett akkor ráborultam a vállára, teljesen el voltam anyátlanodva és csak szipogtam....pedig akkor még hozzám sem értek!!!
Nagy nehezen megmért a védőnéni, de úgy, hogy elvett anyától, mert ha anya a láthatáron volt már nyújtózkodtam is, hogy vegyen fel...így elmarkolt a néni anyutól és úgy mért meg...azt mondta, hogy ő ilyet még nem látott, ha tudtam volna megöltem volna a nézésemmel... :) Aztán már ugrottam is anya kezei közé.
Doktornéninek sikerült 5 cm-re eltolnia anyától, de én még kapaszkodtam a nyakába, aztán nagynehezen azon a kis résen hozzáfért a mellkasomhoz és meg tudta hallgatni a szivecském. Utána nagy nehezen belenézett a számba, de végig anya kezében voltam, hogy ne legyen sírás. :)
Mondta, hogy már a 12. fogam hegye is kint van, és sajnos még mindig jönnek a mellette lévők, nagyon be van duzzadva az inyem. Ezek már rágó fogak, lehet hogy kicsit jobban megvisel majd mint az előzőek.
Nah aztán jött a nagy hír! Nem ám csak a 15 hós oltást kapja a Marcika, hanem a Pneumo-t is. Az elsőt, mert bizony az két oltásból áll.
Anya meghallotta, és mondta, hogy lassan nem csak én sírok hanem ő is. :)
Aztán leültetett a pelenkázóra, de ott maradt, ölelt engem, én meg őt, és a védőnéni lefogta a kezem, mert ezt az oltást már vállba kaptam. Láttam végig mit művelnek, megint elővettem a duzzogós nézésem, és doktornéni is megjegyezte, hogy nagyon csúnyán tudok nézni... de mindezek ellenére nagyon aranyos vagyok! :)
Utána amikor kicsit megnyugodtam, át kellett menni a nagy rendelőbe, ott lefektettek az ágyra, mert a pelenkázón már nem férek el, anya megfogta a kezem, a védőnéni a lábam, és a doktornéni már szúrt is! :) Kicsit sírtam, de aztán már nem is fájt, inkább csak nézelődtem, hogy mi jöhet még!!!! :):):)
Doktornéni mondta, hogy nem vagyok vastag kissrác, de annyira kötött és kemény az izmom, hogy ritkán lát ilyen erős kissrácot. Alig bírta beszúrni a tűt amikor megfeszítettem a lábam. Azt mondta, hogy le a kalappal, mert lehet hogy nem vagyok duci, de biztos, hogy a nálam kétszer akkorákat simán leverem.
Anya meg is jegyezte, hogy ne is mondjon ilyent, mert a kisgyerekeket mostanában amúgy is terrorizálom. Nem tudok szépen játszani... :)
Talán annyi a vigasz, hogy mindenki mondogatja, hogy az ilyen eleven gyerek az igazi gyerek! Szóval anya: Ne legyél elkeseredve emiatt sose! :)
Hazafelé beájultam a kocsiban, anya utána tűzött dolgozni, szóval most én pihenek, ő meg melózik. Mamika meg vigyáz rám és nézi hogy ne legyek lázas.
Papika meg a felügyelet...a babysitter :)
Most ő sincs túl jól, úgyhogy egymásra vigyázunk. De ő a szivem csücske, imádom, úgyhogy szivesen vigyázok az én kis papikámra. Mindig vele is alszom el délelőtt. :) Mamika nem is kell hozzá.
Még azt is megtanultam hogyan megy, ugye mert ő biceg és ha anya mondja, hogy mutassam meg hogy megy a papa, akkor én is elkezdek úgy totyogni ahogy ő... apa el sem hitte , hogy ilyent is tudok, azóta mindig kéri, hogy mutassam meg neki, annyira tetszik... :)
nah egyenlőre ennyi, majd jelentkezem még!!!
Bejegyezte: Szabó Zsuzsi dátum: 3/10/2009 1 megjegyzés
2009. március 7.
Mostanság... :)
ÚJ VIDEO: Zenét hallgatok....
Bejegyezte: Szabó Zsuzsi dátum: 3/07/2009 1 megjegyzés
2009. március 4.
Boldog 15. hófordulót kicsim! ( majd a képek beszélnek)
Bejegyezte: Szabó Zsuzsi dátum: 3/04/2009 0 megjegyzés
2009. március 2.
Tatabánya, Tarján
igen...végre kicsit csavarogtunk.
Először elmentünk a keresztanyuhoz Tatabányára. Nagyon jól éreztem magam és villantottam is. :)
Fecóval kezet fogtam mikor odaértünk, kerianyunak pedig adtam puszit. :) Egy igazi úr módjára... :)
Na aztán beindult az élet. Először a kígyók terráriumának üvegét ütöttem ököllel, aztán meg a számítógépet paskoltam, meg a füllhallgató tetszett nagyon, az otthonit már ha megkaparintom, akkor mindig beleteszem a fülembe. :)
Aztán az asztal tetején is jártam, mivel mostanában otthon is az a kedvenc helyem, csak a baj az, bár nekem nem, hogy a mikrót, meg a hifit mindig elnyomkodom. :)
Adtam egy csomagot is kerianyunak, jól bekakiltam, de ő rutinos volt, behozta a kukát, hogy anya beledobja a batyut. :) Jót nevettünk rajta, aranyos volt... :) Ahogy ott állt a kukával a szoba közepén.... :D
Aztán délután még átmentünk Tarjánba is keresztapuhoz. Már nagyon vártak, ettem tiramisut, nagyon ízlett, ANYÁNAK IS! :), meg utána huncutkodtam. Csapkodtam az ajtót, ki akartam csukni a szobából mindenkit, utána meg a szék tetején ácsorogtam, meg a könyveket pakoltam, egy vázát majdnem összetörtem, mert az alatta lévő terítő annyira megtetszett, hogy meg akartam szerezni magamnak. Megnéztem az udvaron a kutyust is, bár őt nem simogathattam meg, mert nem barátságos....nem is értem... :)
Volt egy kis hiszti is, mert ugye anélkül nem élet az élet, de nem tartott sokáig, mert anya nem volt vevő rá. :)
Na aztán előkerült az ajándékom. Képzeljétek el, kaptam egy pacit, amit tudok vinni mint egy táskát, RÁADÁSUL világít a szeménél, igazából egy elemlámpa, de ha megnyomom a gombot, akkor még nyerít is. :) Nagyon tetszik. Otthon is mindig hurcolom magammal, este meg mindig szórakozok vele, mert tetszik ahogy össze vissza világít. :)
Odafelé végig nézelődtem a kocsiban, nagyon frankó hogy ezeket a babaüléseket már előrenézősnek találták ki.... igen... hisz mindent látni szeretnék!
Visszafelé viszont elaludtam, otthon ébredtem fel, amikor mami kivett a babaülésből. Szétcsúsztam rendesen... lógott kezem lábam... meg jól meg is izzadtam, pedig a kocsiban csak póló nadrágban csücsültem, mert nagyon jó idő volt. :)
Tegnap dokinéninél voltunk, mert kellett iratni pár dolgot és a jövő heti oltásig nem lett volna elég a D vitamin, meg a popsikrém, és ha már ott voltunk Doktornéni megnézett, mert kicsit folyik az orrom, de nem vészes, még a torkom sem piros, szóval csak vitamint szedek továbbra is ahogy szoktam is. Lázam sincs. Szóval semmi baj...
De az ínyem az olyan szinten dagadt, meg megint kezd gennyesedni, hogy a doktornéni kétszer is megvizsgálta, vagy 4 fogam jön egyszerre alul, de szerencsére nem vagyok oda tőle, nagyon észrevétlenül-a nyálon kívül-tűröm. És már 10 fogacskám van így is...most meg ez a négy....
Reméljük hamar áttör, bár próbálok segíteni, mindent megrágok, meg piszkálom, anyának mutatni is szoktam az ujjacskámmal, hogy hol fáj. :)
Bejegyezte: Szabó Zsuzsi dátum: 3/02/2009 0 megjegyzés