Igen, sajna megint valamitől folyik a nózim, meg most a szemem is csipás folyamatosan, hiába törölgeti anya...vmi bacit kaptam el a levegőből. Szerencsére ismét semmi láz, semmi nyűgösség....csak csipa, csipa, orrfolyás és csipa... :S
Bár már annyira hozzászoktam, hogy amikor anya mondja, hogy:
"Bubu, gyere, leszívjuk a nózit" - akkor én már futok előre, húzom ki a sarokból a porszívót, meg nyitom ki a fürdő ajtót( mert már képzeljétek felérem a kilincset) és viszem anyának az orrszívómat. Összeszerelni is én szoktam, meg be is kapcsolhatom. Aztán amikor koncentrálok, nem bohóckodok, akkor még le is szívom magamnak a nózim.
Persze mindezt azért, mert anya megengedi, hogy a porszívócsövet, már az orrszívó nélkül a számhoz tegyem, ugyanis nagyon tetszik ahogy beszívja a fél arcom. :):):)
Bár nem csak én, az egész család jól mulat rajta... :)
Nem tudom ti hogy vagytok vele, de én mostanság nagyon rafinált lettem.
Amikor például a székre akarok mászni, vagy a laptopot akarom nyomkodni, és anya rámszól, hogy nem szabad, akkor én odamegyek hozzá, megsimizem az arcát, megpuszilgatom, de úgy hogy cuppan is, még ha úgy ül és lehetőségem van rá meg is ölelgetem és utána megyek és rosszalkodom, ezzel jelezve neki, hogy:
" Légysziiii...anya....ne haragudj...légyszi engedd meg!!!! " :)
Persze utána sem engedi meg, csak nevet rajtam egyet.
Azért elég szigorú ám. Inkább a mami az aki engedékeny, anya sem haragszik sosem rám, csak a nem az nem marad, ha cigánykereket vetek akkor is. :S:S:S
Bár nem nagyon szoktam hisztizni emiatt, mert amikor anyával vagyok, akkor nagyon sokat játszunk, meg leköti a figyelmem, folyton beszél össze vissza... :) Így nem is nagyon rosszalkodom. Csüngök rajta...
Mostanában amúgy is mindig rajta lógok, ahogy hazaér én zombivá válok és előretett kézzel, ahogy ők mennek, követem anyát mindenhová... :D
Más különösebben említésre méltó nem történt, holnap megyek a 18 hós oltásomra.
Máskülönben minden nap egyforma, délelőtt mami, délben egy kb 3 órás alvás, utána már jön anya haza, vele lemegyek sétálni ( már értem amikor mondják, hogy megyünk csavarogni, egyből viszem a cipőm :)), mire hazaérünk kb 6 felé uzsonna, fürdés, vacsora, esti viháncolás, Morgan megszeretgetése, és utána alvás.
Képek este.
2009. június 8.
baci... :S
Bejegyezte: Szabó Zsuzsi dátum: 6/08/2009 0 megjegyzés
2009. május 28.
Csavargás...medencézés
Locsi pocsi egyedül :) Kis barátnőmmel fürdök :)
Bejegyezte: Szabó Zsuzsi dátum: 5/28/2009 0 megjegyzés
2009. május 21.
Papa stabil... :)
Bejegyezte: Szabó Zsuzsi dátum: 5/21/2009 0 megjegyzés
2009. május 18.
Elmaradt képek :)
A bejáratnál (itt még anya ajtókeretet fest, már le van csiszolva, azért ilyen csúnyácska :S)
Fújom az orrom
Csiszolom a falat :) Közben azt figyeltem apa hogyan csinálja :D
A vidik csak holnap mert anya nagyon fáradt már, sajnos papikám kórházba került, mert kétoldali tüdőgyulladása van.... :S Még szerencse, hogy hívtunk orvost, mert délután még csak az orra folyt, estére meg teljesen rosszul lett....még jó hogy kaptunk mentőpapírt, meg anya testvérének a kollégája volt a sürgősségin.
Bejegyezte: Szabó Zsuzsi dátum: 5/18/2009 0 megjegyzés
Az elmúlt két három hét
Sajnos nem igazán volt anyának ideje írni. Történtek jó és rossz dolgok is, röviden megpróbálom leírni.
A felére már nem is emlékszem, ez is sajnálatos, de azért a java az eszembe jutott.
Szóval, először is, nálunk aludt apa testvére egyik nap, és nagyon jól éreztem magam. Felfújtuk a matracokat, és egyszerűen nem akartam elaludni, fel le mászkáltam az ágyra, hol Lottival bohóckodtam, hol apáékkal, meg persze átjött Lotti kutyusa is, egy mopsz, Molly, őt is nagyon megkedveltem, hagyta hogy ráüljek, meg húzzam vonjam. Nagyon türelmes volt. :)
Még az ágy alá is bemásztam utána. Meg bújtam hozzá, amikor észrevettem, hogy menekülőre veszi a formát. :)
Sokat sétáltam anyáékkal, ettem fagyit, sütit, sokfelé jártunk, nagyon élveztem.
A rossz idő ellenére azért kimentünk mindig egy picit, hogy levegőzhessek.
Aztán a jóidő meghozta a bajt is... :S Torokgyulladást kaptam, erre fagyikúrát írtak, ami nem volt ellenemre, de kiderült, hogy a torokgyulladásom már egy szövődmény, mert az elsődleges, az egy fincsi középfülgyulladás volt. Nagy nehezen egy hét alatt kikezelték anyáék, de hozzáteszem 3 napig este 9-től hajnali 2-ig csak sírtam és sírtam olyan nagyon nagy fájdalmaim voltak. Emmelé még betársult a két hátsó rágófogam növekedése, tehát azt sem tudtam mit mutassak anyának, hogy hol fáj.
Doktornéni kitalálta, hogy szedjek Béres cseppet, meg C vitamint, azóta legalább már az étvágyam visszatért, mert hát a fogaim miatt amikor kicsit már hozzáért a kanál, üvöltöttem, így éhségsztrájkba kezdtem.
De mostmár minden a legnagyobb rendben van. Szerencsére már csak a nózim folyik, de annyira ügyes lettem ezidő alatt, hogy anya meg tudta tanítani nekem, hogy hogyan fújjam ki az orrom. És ráadásul tetszik is. Igaz az elején ő is, ha kellett ha nem fújta előttem az orrát, de azért meglett az eredménye, mert már nekem is megy. Még nem tiszta erőből, de nagyon szépen kifújom.
Néha még kell az orrszívó, ha már régebbi az adag, mert azt nem tudom még kifújni. :)
A fülecském is rendben van , de sajnos December 5-én megyek a Bányász doktorbácsihoz, mert egyeztetünk és még karácsony előtt kiszedi a manduláim, mert attól van az egész baj. Akkora volt legutóbb a mandulám, mint egy 6 éves kisgyereknek, annyira bedagadt. Inni is alig tudtam.
:S:(
De anya kitartóan végig fent volt velem, éjszakázott, és mondta apának, hogy nem is érezte fáradtnak magát, csak amikor már munka vége felé járt, olyan délután 3 körül. :)
Szóval jól bírta. :)
Na aztán olyannyira meggyógyultam, hogy éjjel felkeltem játszani, anyának mutattam hogy: "NANA" még az ujjammal is hadonásztam, amikor szólt, hogy mostmár vissza aludni. :):):) Apa is akkorát nevetett. Lekapcsolta a tévét, hátha úgy visszafekszem, de őt is megfenyegettem. :)
Hajnali háromig sikongattam, mert rosszalkodtam. Aztán egyszercsak kifeküdtem, mint akit leütöttek.
Azért ebből a betegségből megint tanultak valamit az őseim:
Hiába minden házi praktika, meg mindenféle trükk, anya ezentúl sem hisz benne, mert ugye én csak lázas voltam, amikor anya gondolt egyet és levitt az ügyeletre mert a doktornénim volt lent, gondolta biztos ami biztos. Aztán jól is tette, mert mindenféle tünet nélküli volt a torokgyulladásom. A lázat simán betudta volna anya a fogaimnak, de még milyen szerencse, hogy lementünk, mert simán tüdőgyuszi is lehetett volna belőle, mert már az alsó légutam volt begyulladva. Biztosan van akinek beválik, de anya házikotyvasztásellenes. :)
Mamára is mindig rászól, hogy azért vannak az orvosok ( és a miénk tényleg a legjobb) hogy eldöntsék mi a baj, és kezeljék. Mostmár mami is belátta, hogy sokszor igaza van anyának ebben, hisz most is csak ez nyert tanúbizonyságot. :)
Szóval ha paranoiásnak is hiszik anyát, ezentúl is rohan a dokihoz, hogy nehogy vmi rejtett bajom legyen, és utána meg ha valami baj lesz egész életében bánja, hogy ő akart gyógyítgatni.
Na szóval aztán ezután a sok baj után egy kis jó is történt.
Megtanultam a sodrófával tésztát gyúrni, erről este csatolok egy kis videót is. :)
Aztán múlt héten meg lakásfelújításba kezdtünk.
Először mamiék szobáját csináltuk meg, leszedtük a tapétát, apa leglettelt, anya csiszolt és festett.
Amikor az készen lett, nekiálltunk az előszobának. Leszedtük ott is a tapétát, apa és anya bartája, Matyi bácsi glettelt, Matyi barátnője Betti és anya csak a takarítást csinálták végig, meg egy kicsit festettek is, de azt inkább a fiúkra bízták. Így tegnap aztán elkészült a remekmű, nagyon szép lett minden, anya nagyon otthonosan csinálta meg, este majd teszek fel képeket.
Azért én sem unatkoztam ám. Anya megengedte hogy kint legyek, egy kis kosz ugye nem árt, én meg mindig ha tehetem zsiványkodok, úgyhogy a nagy felfordulást nagyon élveztem.
Toltam anyával a szekrényt, odaálltam alá és én is nyomtam, aztán mikor megállt, és egyedül nem ment, rákiabáltam muterra, hogy tolja már!!! :)
Gletteltem, csiszoltam, aminek csak egy hátulütője lett: A frissen festett falat is megcsiszoltam kicsit, persze nem volt baj, apáék jót nevettek rajta, és kijavították. :)
Aztán egyszer sikeresen könyékig belenyúltam a zöld festékbe, hát jól néztem ki....pláne, hogy a ruhámba is töröltem, meg a hajamba... :)
Morgan-t is szépen befestettem, most tarka színekben pompázik, de ma fürdés lesz! :)
A felmosót húzogattam még előszeretettel, meg a kefével sikáltam én is a járólapot mint anya, fogtam neki a függönyt amikor rakta fel. .... szóval nagy segítség voltam ám!!! :)
Ma még hátra van az erkély, amit anya kifest, meg még a kapcsolókat kell letörölgetnie, de azonkívül a takarítással is elkészült tegnap.
Már csak anyáék szobája van vissza, de most egy kis pihi következik, mert az ősök elfáradtak. :)
Ma az erkélyen kívül semmi mást nem fogunk csinálni, csak sétálunk és sétálunk ..... végre jó időben!!!
Az új szavaim:
Az első keresztnév amit kimondtam: Betti - Beeti :)
A papámnak a mama mindig azt mondja, hogy Pista, s én is megtanultam: Piita
Busz - bus
Pisi - pis
Titi( szomszéd néni nagy unokája) - Titi
Ili - Ijjiii
Víz - vis
Oda - odd
Be - be
Ki - ki
a nem és a de az nagyon szépen megy, és gyakran. :)
tessék - teik
ott -oot
papáé -papééé
cica-szisz
béka- eeeeeee (brekeke után)
Pipi - pipi
Pápá - pápá
néni - nini
bácsi - báááái
baba - baba
a papa: papa, papika, papi, papu :) őt már minden lehetséges formában becézem! :)
mama: mamma, mami
apa: apaaa, apika
anya: annnya
lámpa: ámpa
tejci: tiszi
Meg még van egy pár, de még az a helyzet, hogy nagyon figyelek, próbálok már mindent leutánozni, de a szavak elejét vagy végét mindig elhagyom, én tudom mire gondolok, de anya abból hogy ba....elég nehezen tudja kihámozni, hogy mire is gondoltam. :):):)
Mindenesetre nagyon ügyes vagyok, azt mondták :)
Amit még nagyon megtanultam, hogy ha éhes vagyok egy kis tejcire, akkor megyek a hűtőhöz és mutogatok, hogy valaki vegye már ki, aztán ha nyílik az ajtó már kapok is a dobozhoz és viszem anyának, vagy maminak, hogy melegítse meg. :)
A kutyusom annyira megszerettem, hogy folyton etetni akarom, a tálkáját is mindig viszem utána. :)
Na most egyenlőre ennyi, este videók és képek.
Bejegyezte: Szabó Zsuzsi dátum: 5/18/2009 0 megjegyzés