2010. július 31.

2010

Nem is tudom hol is kezdjem...
A legfontosabb, hogy végre teljesen rászoktunk a bilire. Ha pisilni, vagy a "nagy" dolgokat kell végezni, azonnal szól, hogy:
Anya...gyojsan a bijije.... és akkor már rohanni is kell. :)
Már a délutáni alváshoz sem kell pelus, de az esti alváshoz még fel szoktuk venni.
De remélem lassan az is elmarad, mert az utóbbi egy hétben érszrevettem, hogy már nincs pisi a pelusban.... :)
Sétálni már egyáltalán nem viszünk, ha kell neki pisilni egyből fa mellé állunk és már végezzük is a dolgunkat. :D Bár kicsit szégyenlős ezért mindig a legbokrosabb helyre kell menni, és jól körülnéz mielőtt megengedi hogy anya letolja a nacit. :D
Nagyon nagyon okos már...sőt... inkább rafinált.
Egyfolytában beszél. Be nem áll a szája, mindent kommentál. Neki mindenről van véleménye, mindenhez hozzá tud szólni... kezd rosszabb lenni mint én... :D
Sajnos nem túl barátkozó, szeret inkább csak velem és a családdal játszani, nagyon nem foglalkoztatja a társaság rajtunk kívül.
Bár vannak kivételek, de az is a szűkebb ismeretségből kerül ki. Idegenekkel egyáltalán nem cimborál. Az oviban ez biztos nem lesz jó pont neki, de azért megnyugtat, hogy mindenféle emberekkel nem megy el első szóra.
Ráadásul az ő korosztálya szinte egyáltalán nem érdekli, inkább a nagyobbakkal szeret lenni, vagy beszélgetni. De hát... majd az ovi változtat ezen.
Én nem bánom őszintén megmondom, mert legalább amíg ilyen kihasználhatom, hogy én vagyok neki a mindene, mert ugye majd ha nagyobb lesz, vagy majd ha kamaszodik, én leszek az első számú közellenség... :D
Mostanában sajnos úgyis sokat és sokáig dolgozom, szóval kevesebb időm van rá. De szerencsére amikor hazaérek akkor már csak anya van. És ez nagyon jó érzés. Mindenhová jön velem, mintha ő lenne az egyik "felem"... :)
Imádom.
Tudja ő is, mert sosem tudok igazán haragudni rá, igaz, ha mérges vagyok, azt azért már komolyan veszi, s szinte csak tőlem. A mamát kineveti.
Mindig megy mamához panaszkodni, hogy anya mérges....hajagszik... Marci rossz volt. :)
De aztán egy perc után jön hízelegni, hogy én is szejetlek anya, szia djádám anya, én jobban szejetlek. :)
És persze....szent a béke.
Mostanában nagyon sokat bújik, ölelget, hízeleg, ha itthon vagyok sokat fel kell vennem, puszilgatni, simogatni, megbeszélni, hogy mi történt vele egész nap.
És olyan élménnyel mesél mindenről....
tényleg....nagyon imádom.
Mostanában nagyon sokat rajzol, próbál már értelmes vonalakat húzni, például halacskát már egész felismerhetően rajzol.
Olvasni is akar, és amikor könyvet kap a kezébe, elkezd halandzsázni.... össze vissza mond betűket...és a végén hozzá teszi: IDEN...(igen) :D
Mesét már nem néz olyan sokat, jobban szeret pakolni, vizsgálni az autóit.
Imádja az autókat. Ha belecsücsülhet egybe, ki sem lehet nagyon szedni. Kormányoz, mindent megkérdez, hogy : Ez mi...ez mi...ez mi... ????
Mára már tökéletesre fejlesztette a tudását, mert mindent tud, hogy mi micsoda az autóban, és hogy mire használjuk például az ablaktörlőt. :)

Ja, igen! Voltunk strandon, nagyon élvezte. Egyfolytában a nagy vízbe kellett pancsolni vele.
Este pedig akkorát aludt, hogy másnap 11-kor ébredt fel. :)
Vonattal mentünk, amit nagyon élvezett. Új vonat volt, és elérte az ajtónyitó gombot, szóval teljesen odáig volt, hogy neki nyílt ki az ajtó.
Bár a WC-ben azért sikerült a frászt hoznia rám.
Bementünk pisilni vele, és amikor már öltöztettem fel, mert végzett megnyomta a vészhívó gombot. Egyből kinyílt az ajtó. A nénik és bácsik jót mókáztak azon, hogy én majdnem agyvérzést kaptam, a Marci meg hahotázott rajtam. :) A kis zsivány...

Csavarogni szinte minden nap megyünk, kisebb nagyobb sétákat teszünk, mostmár a kutyusát is vinni szoktuk, mert játszótérre nem nagyon szeret menni, inkább focizik, motorozik, sétál ameddig csak bírja, és a kutyáját molesztálja. A csúszda és a hinta már nem érdekli nagyon.
Bár meg is látszik rajta, olyan combja van, és olyan kis erős lába, hogy nem fakad sírva, ha kicsit lejön a bőr a térdéről, vagy éppen beüti valahol. Leporolja és közli, hogy : "Temmi baj....csak picit véjzik. Anya ne félj..."

Rossz dolgot, vagy panaszt nem is tudnék írni, mert nem érzem úgy, hogy bármi olyant csinál, ami a terhemre lenne, vagy idegesítene, általában beszállok a játékba... :) A mama biztosan tudná sorolni, hogy mi az ami kicsit kiakasztja, és amit anyja és fia együtt csinál.... :D
(sikítozás, futkározás, focizás a lakásban....:))
Hát....még annyi mindent írnék, de ... nem is tudom.
Talán ez a legtartalmasabb mondat amit írhatnék még:
A világ legjobb dolga anyának lenni, és a világon mindennél jobban szeretem az én okos kisfiamat.

2010. április 19.

Elmaradás

Hát igen...kicsit elmaradtam a bejegyzésekkel.
De annyi minden történik mostanában, s kihasználva a jobb időt nagyon sokat sétálok lent Marcival.
Munka után hazaérek, ledobom a táskám, iszok egy kávét, mert erőt kell gyűjtenem...aztán indulunk is sétálni.
Mindig bejárjuk az egész várost. Kb 2,5-3 órát simán tekergünk lent... és őszintén bevallva nekem már a nyelvem a földig ér, és hulla vagyok, de Bubum futva megy fel a lépcsőn, pláne amióta rájött, hogy hogyan is kell... :)
Mindig ugyanarra kell mennünk, mert mindig ugyanazok a dolgok érdeklik, és... én nem akarok az ő jókedvének az elrontója lenni, csak mikor néha belegondolok induláskor, hogy: "úristen, már megint azon a nagy dombon akar majd hazafelé jönni..." akkor kicsit előre is már elkap a fáradtság.
A szerencse az, hogy lassan már egy éve száműztük életünkből a babakocsit, s ennek ellenére nem nőtt meg a kézben cipelések száma, sőt...szinte kiakad ha felveszem, mert nagyon nagyon szeret sétálni és nézelődni, meg persze motorozni. Ha már motorral nem is akar menni, akkor is csak azt nyomja a kezembe, ő meg szépen sétál tovább gyalog.
Nagyon aranyos.
Mostmár egyfolytában kérdezgeti, hogy: " a mi" (Az mi?) De tényleg egyfolytában, néha, amikor már hallja a hangomon, hogy kicsit kezd monoton lenni, akkor már meg sem várja, hogy válaszoljak a kérdésére, újra kérdezi, hogy az mi? az mi? Csak azért, hogy megkergessem a zsiványkodása miatt.... és kinevet, amikor leesik, hogy megint csak szórakozik... nem is érdekli hogy amire mutat az éppen mi a csoda is lehet. :D
Nagyon nagy zsivány.
Húsvétra kapott egy bringát, meg kapott még rengeteg csokit, meg locsolópénzt is gyűjtött be. Azt persze autóra költötte a boltban, mert mondtam neki, hogy ebből vehet amit szeretne, egyből rávágta, hogy: "Auuuutóóót!" Ja meg kapott autót is még azon kívül, meg egy dzsungelvadász bácsit hozzá+tigrist+kismajmot.
Meg a szokásos ruhaadagot, ami most jól jött, mivel nagyon nagyon elkezdett nőni.
Nagyon szépen beszél már, a gyerekmondókákat már mindet tudja amit mondani szoktunk neki, sőt van amikor ő kezdi el mondani, hogy figyeljek rá és együtt mondókázzunk tovább. :)
Szeret beszélni (ebben rám ütött), egyfolytában dumál, be nem áll a szája.
Nevelgeti már a kutyusát is, szépen hívja, meg elküldi a helyére, ha rosszat csinál. Meg most már vizet is ad neki, bár mire a csaptól leér vele az asztal lábáig, a fele mellé megy, de hát a szándék a fontos. :)
Nagyon sok tárgyat felismer már, a környezetében lévőt már mindet. Nagyon szépen eszik egyedül kanállal, ami nagy előre lépés, mert mindig kézzel csipegetett akár levesről, akár főzelékről volt szó.
Mostmár azért 90%-ban mindig szól ha csomag lesz, így már szinte mindig bilibe megy a nagy dolgok nagy része is. :)
Gondolom én is úgy vagyok vele mint a legtöbb szülő, de tényleg....biztosan állíthatom, hogy nagyon nagyon okos és rettentően tanulékony kissrác, sőt már néha úgy érzem, hogy nincs annyi időm rá, és nem tudok annyi mindent mondani és tanítani neki, mint amennyire képes most, s ez egy kicsit elkeserít... :(
De azért sokszor tanulgat magától is...szóval a néha meggondolatlan szavakat törölni is kell a szótáramból, mert hamar megjegyzi... :D

2010. március 11.

Mostanában....

Sziasztok!

Most nem akárkivel, az apával iratok pár dolgot le, mivel anya nagyon sokat dolgozik.
Először is nagyon örülünk apával, hogy anya meggyógyult a fránya náthából.Aggódtunk érte mert nagyon rosszul érezte magát a 7végén.De mára már szinte teljesen meggyógyult anya.Ma sajna apával nem tudunk lemenni mivel picit hűvös van, s az orrom szörtyög egy kicsit.De reméljük 7végére már jobb idő lesz s anyával és apával karöltve a tűzpiros Marcimotocross-al felszántjuk a Tési domb kietlen utcáit.Most hogy egy kis időre az idő fantaszikus volt apával délelőtt rengeteget bandáztunk.Aztán persze anya is csatlakozott hozzánk.Apa most azt tervezi hogy vasárnap kimegyünk a pályára hárman,keresünk egy olyan bőr bogyót, amit Morgan nevezetű kiskutyám még nem evett meg s focizunk egyet.Apa szerint nagyon jó lesz, mert egy kapuzni fogunk s anya lesz a kapus. :D
De addig is nézem az ősök rovására a Shrek 1-2-3 és a Fel című mesét.Ja meg persze az új kedvencemet a Minimentőket. "apa lécci taptold be a mimintő" vagy "apa taptold be a nettet" (nettet=Shrek-et).
Aztán van mikor feladom a leckét az ősöknek.taptold be a nutibátit, ez annyit tesz, hogy vagy a lufi bácsit vagyis a Fel című mese vagy a Nyuszi bácsit azaz a Roger Nyúl a pácban című mese a műsor.De néha kegyes vagyok s odabököm, hogy a nutibáti elrepül.Innen könnyítem a dolgokat mert a Fel című mesét akarom nézni.
De ha már a mese a téma akkor megjegyzem rengetek új mese lesz a moziban s hallottam hogy anyáék párszor már összedugták a buksijukat s meglepnek engem a shrek 4 részével a mozikban.Nagyon kíváncsiak hogyan fogom végig ülni a másfélórás mesét, s az igazat megvallva én is kíváncsi leszek... :D De biztos hogy nem egy utolsó dolog lesz a mozizás.

Nemsokára újra jelentkezünk.

2010. február 26.

És az előbbi bejegyzéshez a képek....











Mostanában történtek...

Hát elég régen írtam már...kicsit sokasodik a dolgom, és annyira nincs időm, mert amikor van, próbálom az én kis Bendegúzommal tölteni.... így az írásra sosem jut időm.
Pedig annyira nagyon nagy lett már.... és annyira okos, sőt....rafinált.
Nagyon szépen beszél már. Mondatokat alkot, szinte szavakat már nagyon nem is használ külön külön.
És a hónap forradalmi dolga: Bilibe pisilünk!!! :)
Sosem erőltettem, sokan ezért meg is szóltak, hogy hát már azért jó lenne ha..... de én úgy voltam vele, hogy majd szólni fog az én kis hercegem ha már zavarja a pelus... hát így is történt, egyszercsak szólt hogy szúúúúúr..... levettem a pelust, és belepisilt a bilibe.
Néha még megy pelusba is, mert rengeteget iszik, és ha minden egyes pisinél levetnénk, akkor jobban járnék ha rákötném a bilit. :)
De hát már ez is haladás....az éjszakai leszoktatást egyenlőre kilátástalannak látom, mivel 2x3 dl teát bevág este lefekvés előtt, sőt még 3 dl tejet is elszopogat a duduból...szóval az dolgozik éjjel. :)
Nagyon sok dolog van már ami a szokásává vált, mindent rendszerez maga körül, mindennek megvan a helye, minden dolgot valakihez köt, szóval rettenetesen következetes. Például ha gyufát vagy öngyújtót talál sosem játszik vele, mert tudja hogy nem szabad, egyből felmarkolja és viszi papának. A ruháit mindig a kisszekrényre teszi, mindig a buszt kell megkeresni ha fürödni megyünk, délután mindig csak mama tudja elaltatni és reggelit csak a papával eszik. Ebédelni velem szokott, de sajnos csak hétvégén van rá lehetőségünk, ugye mivel dolgozom, de akkor aztán kiköveteli.
Szépen eszik már kanállal, de mindent bal kézzel csinál. Én hagyom. Tök mindegy melyikkel írja majd a doktori disszertációját, nem? :)
Rengeteg dolgot elles a felnőttektől, sok mondatát úgy alkotja ahogy tőlünk hallja.
Pl: Amikor hazaérek mindig köszön, hogy : "Szijja ana, mi úúúútág? monjad..." :)
Amikor kér, akkor: "Ana lécci tattód be a Netet" :) (kapcsoljam be a Shrek-et, most épp az a favorit, meg a Minimentők)
A kutyája amikor ugat mindig rákiabál, hogy: "kutttójá má! " :) (ezt inkább le sem fordítom :D)
A mama engem mindig huginak hív, szóval ha nem figyelek az én kis Bubumra akkor rám szokott kiabálni, hogy : "HUDIIII" :D és nevet.
Az apjánál ugyanez a téma csak : "Ajjjniiiii" (Arni :D)
A mama az "anamama" lett....hiszen ő a második anyukája.
Nagyon cserfes, ha sétálunk mindent kommentál, minden szimpatikus embernek köszön, megáll, közli, hogy nem ég a lámpa az utcán, múltkor meg, amitől majdnem kifeküdtünk, elkezdett egy kiscsaj után kiabálni aki előtte bicózott, hogy: "Tittááány vájjj meg!" (Kislány várj meg) Az anyukája is tök jót nevetett rajta.
Igazán rendes kissrác amúgy lent, mert sosem veszi el a másét, elég egyszer szólnom (ami fura is), hogy nem a tiéd, és már megy is tovább.
A boltban (szerencsére) mindig egy valamit kap, azt a pénztárig megengedi hogy a kosárba rakjam, és sosem hisztizik még valamiért. Tök értelmes, lassan úgy érzem, hogy okosabb mint én. :D
A fiúkkal kezet fog, de azt jobb kézzel, ahogy azt kell. Nagyon nagyfiú már.
Szinte mindent ismer ami körülötte van, rettenetesen érdekli minden, folyton kérdez:
"Mi az, mi ez?" - folyton.....
Már csak az hiányzik, még, hogy azt kérdezgesse, hogy : Miért?? :D
Mondjuk beszélni szeretek, szóval imádok neki magyarázni, és olyan okosan figyel, hogy élvezet is neki bármiről fecsegni.
A tévét és a dvd-t már simán kezeli. Kiveszi a cd-t és beteszi a másikat, még jó hogy más-más színüek, így meg tudta jegyezni, hogy pl a kék a Shrek, a fehér a Csingiling. :)
Teljesen kiszolgálja magát. A múltkor pendrive-on hoztam haza a minimentőket, mamának ő mutatta meg, hogy hogy kell lenyitni a dvd elejét és hogy hová kell tenni a pendrive-ot.
Tényleg nagyon ügyes.
Csak azt sajnálom, hogy én a fele tudományát már mindig csak hazaérve tudom meg, mert sajnos nem lehetek otthon vele. De sebaj, a lényeg, hogy ennek ellenére is nagyon szeret, és én is őt. :)
Ja majdnem elfelejtettem, a kedvence sétánál az amikor templomot lát...én nem értem miért, de a buszokért és a templomokért odavan.
Mindig mondja, hogy : "Ott a bimbam".
A várat palotának hívja, de majdnem ugyanaz.... nem? :D
De azt tudja, hogy van tornya. :)
Imád bírkózni, megmutatja a kezével hogy kell karatézni (haláli), és boxol is. :)
Szeret a nyakunkban lovagolni, meg a hátamon csüngeni, meg ugrálni, meg futkosni, szóval egy örökmozgó.
Imád autózni, és mostanában már a mesekönyveket sem eszi, hanem engedi, hogy olvassak neki belőle, s közben mindig mutatom neki, hogy ki kicsoda, vagy éppen mi micsoda.

De így mindent összevetve egy igazi kis ördög.
Tudja hogy mit nem szabad, és fél szemmel minket nézve már indul is a rosszaság felé.
Egyik bibi követi a másikat, hol itt, hol ott vagy egy két lila jel, amely arral utal, hogy Marci megint elborult. :)
De nem hatja meg, odajön, közli, hogy "Ebojutam", megmutatja hol ütötte be, kér rá egy puszit, és már rohan is tovább.
A bringáját már nagyon ügyesen tekeri egyenes terepen, de ha elfárad lepattan és inkább szalad, közben kiabál, majd kicsattan. Néha azon gondolkodom, hogy ha a fele energiáját nekem adná még akkor is több maradna neki, mint amennyi nekem néha van. :)
Külsőre semmit sem változott, ugyanolyan vékonyka mint én, még csak 12 kg. De akkora pocakja van.... hatalmas.... :)
És mostmár alul a két hátsó rágófoga is kibújt, egyik este fürdésnél mosta a fogát (olyankor hatalmasra nyitja a száját) akkor vettem észre. Nem is pirosodott be, meg semmi, szépen kibújt először csak egy kis hegyecske, majd a fele, aztán ma néztem éppen, hogy már kint van az egész.
Remélem leáll kicsit, mert amióta elkezdett kibújni az első foga, azóta ömlik a nyála. :)
Valahogy neki nem múlt el.
Most is tuti hogy rosszat csinál, mert békénhagy....pedig nem szokott.... nem gondoltam volna, hogy egy szuszra le tudok írni mindent, mert amint ideülök a géphez már pattan is az ölembe és kiabál, hogy:
Najcit. Tattód be.... (Saját fényképeit akarja nézegetni)
És ami még kimaradt: A szíve csücske (és aminek én személy szerint rettenetesen örülök, és büszke vagyok rá) a papikája. Nagyon szereti. Talán érzi, hogy milyen beteg, és hihetetlen kedvesen beszél és viselkedik vele, mindig odabújik hozzá, segít neki, amit kérünk odaviszi neki, meg segít neki levetkőzni, puszilgatja, ölelgeti.... nagyon édes.

Nah....most jól kibeszéltem magam, remélem azért sikerül sűrűbben jelentkeznünk, igyekszünk majd!

2010. január 10.

Névnap

A névnapi torta:
Bubukám az apja sapkájában:

Dísz Marciban: :D

A varázslatos tábla :
Anyával nézzük a tortám:
A névnapi "buli" egész jól sikerült.
Kis tücsök megevett egy egész felnőtt adag husi levest, meg még másodikat is evett. Rántott husit.
Aztán megkapta a képen látható vár tortáját, ami vitte a prímet, ugyanis folyamatosan nyitogatta a kisszoba ajtaját miután ettünk (mert oda raktuk) és lelopta róla az összes cukrot.
A kis zsivány.
Kapott egy kukás autót, egy hatalmas dömer formájában, valamint egy repülőt fémből (reméljük sokáig bírja majd) és egy varázstáblát.... négy szín van rajta, tök jó, én is azzal szórakoztam egész szombaton, hogy rajzolgattam rá. :)
A torta pedig tényleg nagyon finom volt, mert mára már el is fogyott. :)
Kis Bubum idáig lekopogom jól bírja ezt a náthás időszakot, mert annak ellenére, hogy majdnem minden nap csavargunk egyet, még orrfolyása sem volt.
Most ennyi csak, mert már megyünk aludni, de majd hamarosan jelentkezünk!

2009. december 31.

Szülinap, Karácsony, Szilveszter!

Igen, mindent egyszerre...
A születésnap nagyon jól sikerült, Bubum nagyon ügyes kisfiú volt, dicsekedett új tudományaival, például mindent megköszönt:
" Tötönöm tépen" :D
Vagy ha adott valamit: "tivesen" :)
Nagyon büszke voltam rá, kitett magáért, és még enni is rendesen evett.
Egy kis tündérkirályfi módjára viselkedett.
Ahogy ültem és néztem, rájöttem, hogy növése ellenére már nem olyan kis fickó mint volt....sőt .... kész nagylegény.
Annyira nem várom, hogy nagyfiú legyen, hiszen akkor már nem fog odarohanni, hogy:
"Ana....lécciiii"
vagy éppen: "Cia drádám"..... mert mostanában drágámnak hív.... utánoz engem, én is mindig ezt mondom neki. :)
Sajnos már azt is megtanulta, hogy :
Hagyá bétén....meg temmi....(semmi)
De sebaj, azért most, hogy itthon vagyok végre kicsit vele, pihenek én is, és nem kell dolgozni, nagyon sokat van velem. Nem is létezik neki szinte az ég világon senki. S ez nagyon jól esik.
Remélem azért, mert érzi, hogy a világon ő a legeslegfontosabb a számomra.
Imádom.
És képzeljétek akárhányszor elmegyünk a boltba, mindig amit veszek neki, az a tökéletes számára, sosem hisztizik, nem követelőzik, és annyira örül egy nyalókának is, hogy azt el sem tudjátok képzelni.
Remélem mindig ilyen kis értelmes legényke marad.
Mostanában nagyon sokat focizik már, meg épít a kockáiból, valamint ami nélkülözhetetlen az a nagy busza, mert azt mindenhová viszi magával. Még fürödni is.
Na talán ennyit a szülinapról.... ajándékot nagyon sokat kapott, ruhákat, játékokat, autókat....mindent amire csak tudtommal vágyott.
Megpróbáltam a kívánságainak eleget tenni a a magunk módján, mert annál nincs szebb dolog a világon amikor látom azt az őszinte örömöt a kis pofiján. :)


A karácsony is jól sikerült, kapott egy barkácsasztalt, persze műanyagot, azóta az a favorit, még alvás előtt az ágyba is be kell tenni, még utoljára játszani egyet vele.
Sokmindent kapott, szintén ruhákat meg ilyesmit, autót, labdát, építőkockákat, ami jól is jött, mert mostmár akkora palotát kell építenem neki, hogy bele tudjon ülni a közepébe és még a busz is elférjen. :)
Voltunk dédiéknél, ott kicsit meg volt szeppenve, mert sokan voltunk, ha eltűntem a látószögéből egyből pityergett. Így mindenhová jött velem, de aztán Dorkával, az unokatesójával remekül feltalálta magát. Együtt ették a citromot. :D
Mostmár a családban azért feloldódik könnyen, ezért mostmár jobban viseli a vendégsereget. Egy ideig elég zárkózott volt, de mostmár annyira nem. Nem tudom, hogy a dédiéknél miért volt annyira anyás... :)
Egyik nap például csak úgy vette a kabátját és átment az apa mamáékkal hozzájuk, még integetni is alig akart....attól függ, hogy milyen lábbal kel fel. :)

Szilveszterkor pedig, ma itthon töltjük az estét, szűk családi körben, Bubu uraságot délután leteszem aludni, hogy éjfélkor velem lehessen, majd együtt kívánunk valami jót, már igazán ránk férne. :)

Ezúton kívánok nektek is nagyon nagyon Boldog és Sikeres Új Évet!

(képek később lesznek)

2009. november 25.

Október és november... :)

Tudom, kicsit elmaradtunk az írással, de annyi dolgunk volt.... lakás felújítás, jövés-menés, közben papa és mama is rosszul voltak, kórház...miegyebek...
Aztán apa hazajött november elején, mostmár csak jövőre megy ki....szóval rengeteg minden történt velünk.
Először is Zsófinak üzenem, hogy már nagyon ügyes nagylány, és olvasgattuk végig, csak írni nem volt időnk, ja és látjuk nekik is mindig van vmi program! :D
Valamint Dita barátnőmnek üzenem, hogy GRATULA A VÁRVA VÁRT, ÉS VÉGRE MEGÉRKEZETT LEGSZEBB AJÁNDÉKÁHOZ AZ ÉLETBEN: MILÓ BABÁHOZ!!! EGY TÜNDÉRKIRÁLYFI, NAGYON SZÉP BABA ÉS NAGYON NYUGODT. (megfogtad az Isten lábát :D) Millió puszi nektek, vigyázzatok egymásra, majd érkezem!

A lényeg a mi történetünkben az én gyönyörű kis bogaram, és az, hogy már be kell ismernem:
Nagyfiú lett...már nem az a kis csöpp baba, hanem egy okos, értelmes, rafinált és főként zsivány örökmozgó, aki már lassan két éves lesz!!!
Tudományai a következők:

Új szavaink:

A legnagyobb szám amit megtanult: Szabó Marci – Tabo Narci
Nyitom – nyitom
Bocsánat – butanat
Halló – hajjoo
Gyönyörű – gyönyöjjj
Pörög –pöjög
Hatalmas – hatamaaa
Óriás – ójiás
Szeretem – szejetee
Add oda – adoood
Adom – adoo
Tessék – tejék
Köszi – köji
Gyere – gyeje
Gép – gép
Repülő – jepülő
Mese – mete
Nyuszi – nuti
Motor – noto
Megyünk – menjüün
Hagyj békén – hajjjááá béétéén
Tea – tejjja
Porszívó – tipió, cipió, póótio
Fa – ta
Vasaló – natao
Rádió - ráádijó
Mostmár ha kérdezek tőle valamit, pl. hogy mit enne(kérsz párizsit, kérsz joghurtot, kérsz husi levest? ….stb.) akkor válaszol, hogy : kéjek, vagy nem kéjek….. néha még hozzá is teszi, hogy köszi ana… J

A mondókák közül nagyon sokat tud már, én elkezdem neki mondani, ő pedig folytatja… nagyon aranyos.

Például:
Boci, boci tarka…. Se füje se fajka….
Cini cini …… Mujika
Tik-tak tik-tak jáj a ója, tinejeete a jó tóa (figyeljetek a jó szóra)
A szeme fénye csöpp bogara az pedig: tene féne csöpp boaa

Mostmár sokszor összerakja a szavakat, kicsit értelmetlen néha, de annyira aranyosan beszél.

Például: Titi hejeeedeee (kutyusát a helyére zavarja)
anya gyeje lécci ajtóba
Hajjooo! Tabo Narci…nyitom… (a kaputelefonba)
Ana menjüün séta, autóval, noto is. Lécciii. Oda játani, hinta, csúúda… léccciii
(amikor a játszóra akar menni autóval, meg a motorjával, meg hintázni és csúzdázni akar)
Ana mete…nyuti…lészi… kapcso dombot… ( kapcsoljam be a mesét, a nyuszit)

És a legeslegjobb dolog amit mostanában mondott nekem:
Ana …. ciijaaa…szejeteee….ana gyönyöjüü….és megölelt, meg puszit adott. Hát annyira édes volt, olyan kedves. Olyan jól esett… :) Persze zsiványkodás előtt jött oda hízelegni. :D

Most már a fiúkkal kezet fog, és most már általában jobb kézzel, de nem mindig, mert legtöbbször mindent bal kézzel csinál.
Kanállal már nagyon ügyesen eszik, de leegyszerűsítette a leves evést, mert ha már csak a leve van, akkor fogja a tányért és kiissza belőle.
Pohárból iszik már általában, bár a tejcsi még mindig duduból kell neki.
Nagyon sok mindent elles tőlünk.
Például múltkor fürödtem, bejött hozzám (mert már simán kinyit minden ajtót) és a szennyes kosarat odahúzta a mosógéphez, aztán egyszer csak elkezdte pakolni a ruhát befelé a gépbe…közben sorolta, hogy:
Zotni, bugyi, body, nadrag, papájé, mamájé, anájé….. aztán egyszer csak hallom, hogy papucs….. hát még a papucsom is berakta. :)
Fürdésnél már lenyúlja a tusfürdőjét aztán kiügyeskedi, hogy a kezébe csurogjon egy kicsi belőle, és elkezdi mosni magát, meg a zuhannyal mindig mossa a pocakját, nagyon élvezi.
Egy ideje már nagykádban fürdünk, általában velem, de néha apjával is. Nagyon élvezi, és órákig elbohóckodik, ha hagyjuk. :)

Nagyon szeret mostanában mesekönyveket lapozni, meg nézegetni, mostmár nem is teszi tönkre őket.
Viszont inkább dvd-zni szeret. A kedvencei:
Csingiling 1-2.
Roger nyúl a pácban
és a Mr. Bean, igazi katasztrófafilm.... utóbbin nagyon sokat nevet. :)
Már 100x láttuk mindegyiket, de mindig úrja és újra kell nézni, és olyan élvezettel nézi, mintha még sosem látta volna. Már előre lereagálja a dolgokat amik épp történni fognak, pl. ha elesik valaki, már előre mondja, hogy : " ott a mete...ebojuj... " és nevet. :)
Imádom....nem is tudok mást írni. Imádom és kész.
Annyira okos, értelmes, most nem is tudnék hirtelen olyan dolgot írni amit nem ért meg.
Néha egy kis hiszti van benne, de akkor csak annyit mondok, hogy: "Marcika hozzam a vizet?" (pedig még nem lett nyakon öntve), erre válaszol, hogy NEEM, és abba is hagyja a hisztijét.
Imádom még azt is ahogy duzzog, olyankor agyon puszilgatom, mert tudom, hogy attól kiakad, és elkezd velem veszekedni. És az a kis durcás pofi... :D
Mindemellett még fáradhatatlan is.... órákig játszunk pl. fogócskát, vagy labdázunk, és nem áll meg egy percre sem, már ömlik róla a víz, tiszta víz a ruhája is, de nem fárad el.... max. addig áll meg amíg iszik kicsit, és tovább megy a hancúr.
hála az égnek eszik rendesen, bár néha zsarolni kell, hogy kikapcsolom a mesét, ha nem eszik, és akkor rászánja magát, de igazából nem is azzal van gond, hogy nem éhes, hanem, hogy nincs rá ideje... :D:D:D
Még mindig velem alszik, imádom, mert mindig mikor már fáradt, megfogja a kezem, ráteszi a pocakjára, hogy öleljem át, odatolja a fenekét a hasamhoz és már alszik is... néha még hátrafordul, s ha nyitva a szemem nevetve odaköszön, hogy cijjaaa ana. :)
Hát nem is tudom mi lenne velem nélküle...

éjjel még a mai napig is felkel tejcsit inni, meg néha éjfélkor alszunk el, de nem bánom. Igaz dolgozni alig tudok felkelni, de az sem baj.
Olyan jó, hogy van kiért ezeket az áldozatokat meghozni. Nem? :)
És még ráadásul meg is éri. :D

Na jó...
majd még jelentkezünk, csak elég kevés időnk van. Készülünk a nagy napra. :)
Egésznapos anya programot szervezek az én drága kis Bubumnak a szülinapjára.
Dolgozni sem megyek, megnézzük a mikulást is!!! :)
Szóval lesz program!
Később még visszatérünk!
Hamarosan érkeznek a képek és videók.
Addig is puszi mindenkinek!!!

2009. szeptember 16.

Napjaink











Szerencsére minden oké velünk.
Pénteken lemehettem anyával a munkahelyére, nagyon jól éreztem magam.
És, nagyon jól is viselkedtem, mindenkivel összebarátkoztam, s még kicsit sem voltam nyűgös, hogy nem tudtam aludni.
Itthon is minden rendben, papa kicsit gyengélkedik, de reméljük mostmár javulgat.
Anya kicsit beteg, most megy majd orvoshoz, ha minden igaz holnap, Dunaújvárosba. Reméljük semmi komoly. Már két napja nem alszik emiatt. :S
Én majd kicsattanok, szerencsére a Béres csepp használt, amióta szedem sosincs semmi bajom, még egy kis orrfolyás sem.
Apával minden nap beszélek telefonon, nagyon jól megbeszéljük a napi történéseket. :) Már sokat locsogok, és ha anya nem időben hívja apát, akkor én már kiabálok, hogy: APPAAA??!!?!?!
Szóval nem engedem, hogy bármit is elfelejtsenek. :)
Hihetetlenül gyorsan fejlődök, anya ha kérdez valamit, akkor én felelek rá. Igazából már mindent megértek.
tegnap épp fürdés közben mondta anya, hogy álljak fel, mert a kukacot meg kell mosni, én meg mondtam neki, hogy "nem álóóó" :) És a fejem is csóváltam, utána meg még ki is nevettem. :)
Szóval ... mostmár az lesz amit én akarok???
Esténként mindig nagyot hancúrozunk elalvás előtt, aztán apa helyére fekszem, megölelem a párnáját, és már alszom is.
Amióta nincs itthon, mindig a helyén alszok. Anya nem is feküdhet oda, mert egyből kitúrom. :)Tegnap az az egyezség született őseim között, hogy nem apa fog hazajönni karácsonyra, hanem mi megyünk ki. Aminek persze nagyon örülünk, mert legalább a nyaralás, ami elmaradt a kiutazás miatt, azt be tudjuk pótolni egy kis teleléssel, és ráadásul ott azért általában sokkal jobb idő van télen mint itthon. :)
nem tudom írtam e, de újítgatjuk a lakást. Készül a szobám. Hétvégén elkészül a fal, anya lefesti, és utána jön egy ismerősünk aki tök szépen kifesti. Már ki is választottuk, hogy mi lesz a falon.
A fürdő már elkészült, apa mikor még itthon volt megcsinálta a nagyját, anya meg lecsiszolta a falat és kifestette. Az ajtó kereteket is már csak 1x át kell festeni, és készen vagyunk.
Ezzel legalább megy az idő... kicsit könnyebben viseljük el, hogy apa távol van.
Mert akárhogy is.... akármi is van, vagy volt, nagyon szeretjük azért amilyen.
Néha voltak konfliktusok, főleg azért mert nem volt a megfelelő a munkahely, a bérezés, sok volt a fizetnivaló, de talán mostmár megoldódni látszik, és nyugodtabb is mindenki.
Emellett viszont nem volt gond, ezért nagyon nehéz szívvel engedtük el apát.
És nagyon hiányzik. És rossz hogy nincs itt, mert anya már szinte senkivel sem beszél. Mert senkiben sem bízik. És hogy nincs net, sajnos mindent telefonon nem is tudnak megbeszélni.
De talán találunk hamarosan erre is megoldást és akkor már minden rendben lesz.




2009. szeptember 12.

Apa....emeee....nem jó

Igen. Apa már lassan két hete elment.
Elutazott szíve országába, Spanyolországba dolgozni. Épp most beszéltem vele, nagyon jól érzi magát, nagyon szép a helye, a szállása is.
Kb egy hónap múlva utazunk utána anyával, kocsival, mert repülőre nem mer szállni a mama.
Már nagyon várom, mert nagyon hiányzik nekem.
Azóta délután nem is alszok, minden este elmondom, hogy:
Apa??? Emeee??? - Nemjó (és még a fejem is csóválom közben)
Mostmár minden nap próbálunk írni, hogy apa lássa mi történik velünk mindennapjainkban.
Sokára lesz még december....sajnos.... és most mondta, hogy lehet, hogy csak májusban lesz hazajövetel, mert nagyon sok munka van. :S
Nem baj, majd azért havonta kimegyünk hozzá. Csak kocsival 2600 km, ami egy nap. Szóval anya jól ki lesz az út végére, egy hét szabi biztos hogy kelleni fog.
Meg hát nekem is 24 órát végig kell ülnöm. Ami necces lesz, szóval lehet, hogy csak ketten megyünk anyával repülővel..... de majd még meglátjuk.
Először is fel kell fogni, hogy nincs itt minden nap..... ami nagyon nehéz.
Ma voltunk az apa anyukájánál ebédelni, hát ő is kicsit el van keseredve....kiment apával papa is... hááát....mama sem találja a helyét..... :S
Na majd lesz valahogy. De azért nem mindegy, hogy így 4x annyit keresnek mint itthon. Talán végre így majd sikerül kertes házat venni....és akkor már semmi sem fog hiányozni az életünkből. Az az álmunk.....
Na majd még jelentkezünk, képek egyenlőre nincsenek, mert apának adtam a fényképezőmet, hogy csináljon sok sok képet.

2009. augusztus 30.

Séta...

Kiskatona :D

Autó és busz. :) A mostani kedvenc játékaim.
Buuuusszz :)
Vezetek, csend legyen!!! :D
Szeretem... :)
Annyira szeretek vezetni, mint anya! :)
Hátraszorultam a miniülésbe :) De azért jó volt...

Lééééccciiii
Csak röviden írok, mert megyünk sétálni.
Voltunk végre Barcson, meg ahová még anya menni akart, odafelé autópályán mentünk, mert siettünk, visszafelé viszont végig a balcsi parton jöttünk, meg is álltunk.
Nagyon szép volt, nagyon sokan voltak még.
Ettünk kicsit aztán tovább indultunk, még átvittük kerianyut Tbányára, s utána jöttünk haza. Valamikor estefelé.
Több mint 500 km utaztunk, de nagyon élveztem, mindent megkommentáltam...
Kicsit aludtam csak, talán fél órát, annyira élveztem a nézelődést. :)
Sokmindent megtanultam időközben.
Mondom, hogy:
lécci
kéem - kérem
köci - köszi
tejék - tessék
nem jó
nem kér - nem kérek :)
bimbam - harang :)
dééé - dél (mert délben szól a harang. Amit egy nap 1000-szer el is mondok anyának, nehogy elfelejtse :S)
Amire tudok már válaszolni, hogy:
Mit csinál a cica? Maaau
Mit csinál a kutya? Vauau
Mit csinál a boci? Buuuuu
Mit csinál a csacsi? IÁIÁ
Mit csinál a paci? (hát ez nem egészen igaz, de azért aranyosan mondja) GYÍÍÍ
Már szólok anyának ha kaki lesz, vagy pisi, de még bilibe nem szívesen végzem a dolgom. :)
Sebaj...majd eljön annak is az ideje.
Hát hirtelen nem is tudom mi megy még..... ja igen, mindenben segíteni akarok anyáéknak.
Ezen a héten festettük az ajtó kereteket, meg a fürdőt végre rendbe tettük, már csak le kell festeni. Talán holnapra már végzünk is. És igen... én is segítek. Fogom az ecsetet, viszek vizet anyának, meg mindent ami kell.
Reggelente meg mindig együtt rakjuk ki az ágyruhát szellőzni az ablakba, anya kiteszi én pedig adogatom neki a párnákat, meg a paplant. :)
Na jó...indulunk, mert már nagyon mennék.







2009. augusztus 15.

+ még képek az előbbi bejegyzéshez!

Mosogatok :D
Csiniben :)

Régi sapkámban bohóckodok :)
Fáradtan...
.......
Indulásra készen :)

Túró rudi... itt is még rudi...
Kukoricázok :)













Sok beszéd...

Igazából semmi újat nem tudunk a mostanában történtekről írni. Talán csak azt, hogy nagyon nagyon sokat beszélek, és általában az eleje érthetetlen, végén viszont a papa, mama, vagy hinta szó belekerül, és akkor onnan tudják meg anyáék, hogy épp mit is meséltem el nekik, mi tetszett annyira. :D
Nem is tudom mit is írjak.... sokat csavargok anyával, egész délután a játszótéren vagyunk, vizezünk, homokozunk, hintázunk, csúszdázunk és rohangálok össze vissza, meg motorozok.... :)
Aztán este fürcsi időre felmegyünk, van egy kis locspocs és utána vacsora.
Aztán este még harcot vívok apáékkal, elmesélem neki, hogy mi minden történt velem, és a sok sok sok duma közé amikor már becsúszik egy két ásítás, akkor kapok egy üveg tejcsit, s már alszok is. ( Kb. Este 10 felé.... :S)
Délelőtt pedig 9-ig ki sem lehet rúgni az ágyból. Aztán még utána egy fél óra lusti, bújás simán van, majd amikor már az összes csipát kitöröltem a szememből, akkor beindul a nap. :)
Csavarogni nagyon szeretek.... mindenhol megállunk, mindent megnézünk anyával, jó kis társ, mert segít a rosszalkodásban is... bújkálunk a bokorban, a kis pocsolyákban rohangálhatok is... :)
Mindenkinek köszönünk mostmár útközben, már tudják, hogy ki a Marci :D
A bácsiknak kiabálok, hogy "Bápi".... A teniszpályán pedig ha kirepül a labda akkor mindig visszadobom. :)
Jól megvagyok a gyerekekkel is, igaz sosem értik, hogy mit mondok nekik. :) El sosem veszem a más játékát, vagy ha igen, és anya szól hogy adjam vissza, mindig szó nélkül engedelmeskedem.
Az enyémre sem vagyok irigy, kivéve a motoromra, azért ölni is képes vagyok. :)
Szerencsére baj, betegség nem volt, gyorsan le is kopogom...
Mostmár szólok ha pisi, vagy kaki lesz, bár mivel minden fiút állva láttam pisilni, egyszerűen nem akarok a bilin ülve pisilni, csakis állva. Még a kukacom is megfogom közben, ahogy apáék mutatták. :D
Már nagyon zavar a pelus, mindig le akarom szedni magamról, és ha sikerül, akkor egyből megy is a pisi a földre. :)
Nah, majd még jelentkezünk, csak mostmár lassan pihenni megyünk, mert ma kimotoroztam magam, és nagyon elfáradtam. :)

2009. július 21.

Díj

Tehát köszönjük mégegyszer a díjat Zsófiéktól! :) (http://szemunkfenye.blogspot.com/)




1. Tedd ki a díjat a blogodra.

2. Linkeld be azt, akitől kaptad a díjat.

3. Nevezz meg legalább 7 blogot.

4. Hagyj üzeneted a díjazottjaidnál.
Szeretném átadni:
Ditulinak és Bogyónak,
Bebének és Olinak, és persze Zsuzskának (kitartás!!!)
Szofi babának és anyukájának
Fruzsi babának és anyukájának
Bogárnak és Gertinek
Rolcsikának és anyukájának
valamint Tamás Marcinak és anyukájának.

Hétvégi vihar

Először is nagyon szépen köszönjük a díjat Zsófiéktól!!! :D

Kacsintok papára :)
Anyával tévézek

Titkémet nevetem ki... :)
Fürdés előtti torna
Marci a méhecske :D

Hétvégénk, igaz nem a terv szerint de jól sikerült. Sokat csavarogtunk, a vihart papáéknál vészeltük át. Az erkélyről néztük végig. Nem is féltem egyáltalán, csodálkoztam, hogy ki kopogtat felülről. :)
Felpróbáltam apa nagypapájának a régi szemüvegét, nagyon bejött. :D
Sokat voltunk a játszón, már megy a csúszdázás egyedül, bár inkább a várba szeretnék felmászni, csak anya nem engedi, mert oda nem tud utánam jönni, és fél, hogy leszállok... :S
De minden nagyon tetszik, a homokozás is, bár nem építeni szeretek, inkább a lábaim szoktuk betemetni, azt csípem nagyon. :)
Hétfőn apáék szabin voltak, mert akkor volt apa szülinapja (Utólag is Boldog Szülinapot APUCIKÁM!!!!) úgyhogy egész nap csavarogtunk, délben értünk haza. Alig ettem valamit, mert úgy elfáradtam. Lefeküdtem mamival aludni, és délután negyed négykor keltem fel. :)
Délután még lementem motorozni, meg a játszóra, úgyhogy időben volt alvás is.
Bár nem panaszkodhatnak anyáék, mert egész hétvégén fél 10-ig aludtam anyával (apa mindig előbb felkelt), meg hamar el is aludtam esténként, így mindenki ki tudta pihenni magát.
Új szavaim:
szúnyog: túúúóóó
légy: jéé
edd meg: edde
játék: játéé
papucs: papu
cipő: pipö
csúszda: csua vagy csúda
motor: toto
autó: auuutú
ajtó: ajtú
Pali: Pajjii (anyáék munkatára :))
Valamint megtanultam, hogy hogy kell lecsapni a legyet, anya ha tudja megfogja, lerokkantja, hogy ne tudjon elrepülni és én lecsapom. :)
De el is magyarázom, igaz csak a tu, meg a jééé az érthető belőle, meg az, ahogy mutatom, hogy csatt... :) A többit még kódolva mondom. :)
Szeretek a pocsolyában szaladgálni, meg toporogni, anyával szoktunk is együtt, amikor van pocsolya, meg a motorom is beleviszem alváz mosásra, ja és a homokot előszeretettel dobálom mindenkire. :)
Eléggé felkaptam viszont mostanában az "akkor is" és " csakazértis" stílust, és ha ezért rám szólnak pörögve hisztizek. Már nem nagyon foglalkoznak velem, mikor dilis vagyok, így lassanként napi egyre csökken a kiakadásaim száma, de azért még előfordul.
Pisi a bilibe nem megy, mert nem pisilek ülve, amikor kell akkor felállok ,a fürdővízben is :), és megfogom a kukacom, ahogy apa mutatta, aztán már megy is. Ha végeztem visszaülök és folytatom a dolgom. :)
Szóval mostanában egyre többet járok a vécére a családdal, hogy inkább megtanuljak a nagy vécébe pisilni, az sokkal jobban tetszik nekem.
A "csomag" még mindig a gatyeszba megy, de már szólok ha készen vagyok. :D:D:D
Nem tudom írtam e már, de már 19 fogam van, és jön a 20.! Egész jól átvészeltem a rágófogaim kibújását, csak a napi hatszori öltözést vonta maga után a tengernyi nyál miatt, ami a számból ömlött, és ömlik a mai napig is, fájdalmat azonban nem.
Hát egyenlőre ennyi, majd még írok, csak most alvás van! :)

2009. július 15.

Mét képek+videók

Az én drága papámmal... :)

Sziesztázok...

Keresztapuval mellénypróba... :) jóóóó....
Már minden megvan a starndoláshoz, 50-es faktorú napvédő, fürdőpelus, két fürdőnaci, fürdőlepedők, pléd, napszemüveg, úszószemüveg, a mellényem, és....persze úszógumi, matrac.....meg én. :)



Hétvége

Paprikát eszek:

Motorozok a pályán:

Anya....ne már.... :)

Az új kalapomban :)
Keresztapa lányával, Dórával, akinek mostmár két Marcija van :)
Persze semmi sem úgy volt ahogy megterveztem...kihagytam a számításból apa barátjának a szülinapi buliját, így apa nélkül nem mentünk sehová...azaz anya ment volna, csak nem akart apa semmiből kimaradni, úgyhogy új hobbimnak éltem egész hétvégén: motoroztam.
Ahogy megyek le anyával, egyből nyúlok a motorért, mert anélkül sehová. :)
Már olyannyira vagány lettem, hogy dombon lefelé felemelem a lábam, hogy jól belendüljek. :)

...visszatérve a hétvégére, most viszont nem hagyunk ki semmit. Utiterv ugyanaz.
Augusztusban meg megyünk végre nyaralni. EGY HÉTRE! Már le is foglaltuk a szállást.
Olyan jó lesz egy kicsit anyáékkal lenni sokat!!!! :) Éééés, sátorozni is fogunk egy családi ház kertjében...biztos ami biztos, hátha nekem nem jön be. :D
A Melegről....nem tudom ti hogy vagytok vele, de én nagyon nem bírom, tiszta kába vagyok, délelőtt fekve nézegettem az autóimat, beszélgettem velük, magyaráztam mamáéknak, hogy hol a kereke, meg az ajtaja....tisztára kivagyok....
Enni sem nagyon tudok. Este amikor hűvösebb lett tegnap, jól bekajáltam....de hiba volt. Az esti tejcsinél úgy összehánytam mindent, hogy csak na...az ágyat, a falat, a fürdőt, anyát, a haját, mindenét... :)
Az ijedtség után azért nevetett, hogy a szalámit alig bírta kifésülni a hajából....mehetett is este 10-kor fürödni. :)
De ma már semmi bajom nincs szerencsére, de csak mértékkel ehetek. :) Pedig olyan jó volt nézni mama szerint, ahogy jóízűen falatozok.

Amúgy az evéssel szerencsére más gond nincs, mindent megeszek. Imádom a nyers zöldségeket, gyümölcsöket, a savanyúságokat, és a vöröshagymát. Múltkor már annyit ettem, hogy folyt orrom, könnyem, mindenem...de nem pityeregtem, ettem rá kenyeret és már nem is csípett. :)
jajj, majdnem elfelejtettem...hétvégén voltak keresztapáék. Kaptam egy napszemüveget, meg egy kalapot, meg egy úszómellényt, és egy tök jó halálfejes úszónadrágot. :)
Nagyon tetszett, a mellényt fel is prbáltam, a szemüveget meg nézegettem, de aztán estefelé, mikor odasütött az erkélyre a lemenő napocska rájöttem,hogy mire való... :) le sem akartam venni. :)
Most pár kép és videó, és majd még jelentkezünk.
Egyenlőre ennyi, mert a tolmács is kivan mint a liba :):):)





2009. július 7.

Képek és videók