Igen...szépen javulgatok. Már csak két napig kell szednem az antibiotikumot. Szépen felszakadt minden aminek fel kellett.. :)
A kedvemen meg is látszik! Voltunk ma a doktornéninél, mert ő az ügyeletes, és megbeszéltük, hogy lenézek hozzá. Ébredés után anya fogta is a szurit, meg engem és apával együtt felkerekedtünk az ügyeletre. Egy kicsit várni kellett mert sok kis beteg volt. De azért viszonylag hamar ránk került a sor. Amikor bementem feltűnően jól viselkedtem. Aztán megtört a varázs...doktornéni nyakából ugyanis elkaptam a hallgatóját és belefújtam, miközben már a fülében volt a másik vége....hát jót nevetett rajta, hogy milyen zsivány vagyok... :) Elég hangos lehetett, mert mondta, hogy nem kíméltem....ami a tüdőmből kifért... :)
Szerencsére már minden oké, nem is sírtam, csak amikor az oltást megkaptam. De ahogy anya felvett már semmi bajom sem volt.
Hazafelé elaludtam a kocsiban. Aztán itthon ettem kicsit és aludtam tovább...most is szundikálok. :)
Fürdővízre várva...
Apa hasán lovagolok...
A kisbeteg Marci tévét néz mamiéknál...
Az új sátram és én...no meg a TV! :)
A sátramban huncutkodok anyának. :)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése