2009. január 30.

Fiók lakó :)

Igen....fióklakó lettem... :)
Mostmár, hogy teljesen biztos vagyok a járásomban, úgy döntöttem én már mászni is tökéletesen tudok. Úgyhogy amit érek kipakolok, konyhaszekrényt, fiókokat, ruhásszekrényeket, és amikor már kellőképpen helyet csináltam, akkor becsücsülök... :)
Egyfolytában szaladok anya elől, rosszalkodok, persze figyelem őt, hogy azért látja e a zsiványságot... :) És csakazértis csinálom ....
Az oltást nagyon könnyen átvészeltem, nem lett semmi még másnapra sem. Most kicsit folyik az orrom, de ezenkívül semmi bajom sincsen.
Megjött a váladék eredménye is amit a torkomból vettek, de szerencsére semmi kóros. :)
Az új játékom, amikor hazaér anya akkor beviharzok a szobánkba és odatolom a gurulós játéktartóm az ágyhoz, amit karácsonyra kaptam....aztán rámászok, onnan az ágyra bukfencelek, pörgök forgok, mint egy kis kommandós, addig amíg el nem érek az ágy másik végéhez, aztán ott lemászok, visszaszaladok a dobozhoz....és ez így megy vagy 10 körig, amikor is elfáradok és rárontok anyára, belefekszem az ölébe és viháncolok.... :)
Ezután újra a doboz felé veszem az utam, ráülök, lelógatom a lábam, lóbálom és közben bambulok a TV-re. :)
Aztán mikor anya megijeszt, akkorát ugrok, majd felrepülök a plafonig, közben nevetgélek és újra kezdődik a körözés... :)
Egyre többet beszélek. Igaz még elég nehezen, szinte egyáltalán nem érteni, de összefüggéstelenül gagyogok össze-vissza már folyamatosan.
Amit tisztán ki tudok mondani:
nem, papa, mama, apa, aztán ennyi. A többit a magam nyelvén. :)
A dedü a titkos szavam, a mai napig nem tudják mit jelent, de elég sokszor mondom. :)
Majd ha nagy leszek elmondom, de addig is az én titkom marad. :)
A másik tudományom: Pohárból már nagyon szépen iszok, a szürcsölés mellett, már fuldoklás nélkül tudok jó nagyokat kortyolni. :)
A harmadik, ami annyira nem is jó, mármint anyának, hogy már három napja 1 órába telik, mire el tud altatni, ugyanis ahogy lekapcsolja a villanyt, nekem megered a nyelvem és akkor jön rám a beszélhetnék, meg magyarázok, mutogatok össze-vissza...bírkózok apával, lovagolok a hasán...szóval nem egyszerű...





1 megjegyzés:

Wiky írta...

Édes vagy a fiókban!! ;-) Jó móka is ha mosolyra bírjuk az ősöket! Igaz?? ;-)

Pusza: Zsófi